Családunk 1906 óta foglalkozik kékfestéssel.
Hagyományos eszközöket és technológiát alkalmazva készítjük a kékfestő textíliákat.
2007-ben Győr megyei jogú város közgyűlése ezüst emlékérmet adott műhelyünknek 100 éves fennállása alkalmából.
Tagjai vagyunk a Kisalföld Népművészeti Egyesületnek, a Veszprém Megyei Népművészeti
Egyesületnek, a Kisalföld Kultúrájáért Egyesületnek és a Győri Ipartestületnek.

Tóth Ildikó kékfestő népi iparművész, Gerencsér Zsolt pedig a népművészet ifjú mestere
címet nyerte el.

A győri kékfestők története

Valaha városunk egyik legjelentősebb iparága a kékfestés volt. Győrben 1831-ben a város tanácsa a festőkről egy utcát nevezett el, megőrizve e foglalkozás emlékét. A Festő utcában éltek és dolgoztak a híres győri posztó és kelmefestők, akik itt készítették a változatos mintákkal díszített kékfestő kartont.

GyMSmL:1 . Győr város magánokiratai. 1912 / 1831 / Éhling Péter 1906-ban alapította műhelyét. Száz év elteltével a mai napig a negyedik generáción keresztül folytatjuk ezt a különlegesen szép de nehéz foglalkozást. A győriek kevesen tudják, hogy az első hiteles írásos dokumentumunk a textilnyomás gyakorlatáról városunkhoz kötődik: 1695-ben azaz több mint háromszáz évvel ezelőtt Győr Város Tanácsjegyzőkönyvében olvashatunk két mintázó legényről, akik nyilvántartásba vétettek."1695.25.7-bris Balogh György et Fábián Mihály nyomtatás formával hímeket csináló leghinyek beé attak magokat. Az Város köziben Tóth Jánosnál lészen Lakosok itben az Városban” /Győr Városi Levéltár Tanácsjegyzőkönyv 1687-1696.450./ A hely kiválasztása kedvezett a nagy vízigényű szakmának, a valaha a Bercsényi liget helyén folyt Rábcában öblítették a méterárut, az utcában több mester is dolgozott, kielégítve a helyi lakosság igényeit. A kékfestő virágkora a Festő utcában egészen 1908-ig tartott, ekkor Győr és Sziget egyesítésekor elterelték a Rábcát és a festők víz nélkül maradtak. Ekkor több mester is elköltözött az utcából, vagy abbahagyta tevékenységét. Ebben az időben dédapám bevezette a vizet az utcába és folyamatosan bővítette műhelyét. A következő negyven évben családunk több üzletet is fenn tudott tartani Győrben , Pápán és Celldömölkön. A háború után csak a Dr. Kovács Pál utcai üzlet maradt, ahol a mainapig dolgozunk, változatlanul hagyva a dédapám által 1922- ben vásárolt századfordulós üzletberendezést.

A berendezéshez tartozik egy régi, tölgyfából készült kékfestő vásározó láda, aminek érdekessége, hogy titkos zárszerkezettel rendelkezik. Ha lovas kocsira feltették és lezárták, tartalma biztonságban volt, mert súlya, ami megközelítette a 300 kg-ot lehetetlenné tette a láda ellopását. Az üzletben sok más érdekesség mellett megtalálható egy 1800-as évek végéből származó mintakönyv, amiben a mai napig megcsodálhatók a Dunántúlon legnépszerűbbnek számító motívumok. Ebből a könyvből választották ki a környékbeli asszonyok, hogy milyen minta kerüljön a saját szövésű vásznaikra. Az érdeklődők kézbe is vehetik a mintafáinkat, amelyek között olyan nevezetes darabok is találhatók, mint a csodaszarvas, amely 1896-ban a Milleneumra készült diófa alapra, formázott sárgaréz huzalokból és lemezekből. Ez a mai napig használatban van, mintázunk vele. Látható még egy 1902- ben készült Stoewer Jubileum gyártmányú lábbal hajtós varrógép, ami 100 éves kora ellenére tökéletesen használható az elkészült terítők szegésére. A gépház arannyal festett oroszlánjai csodálatosak. Az országban ezt a kihaló mesterséget már csak néhány család folytatja. Ennek a tevékenységnek, eszközeinek, szűkebb régiónk hagyományainak bemutatása a barokk belvárosban nem csak a turisták számára nyújt érdekes programot. Feladatunk, hogy ne engedjük feledésbe merülni a híres győri kékfestőket, akik nemcsak a szakmájukat végezték kiválóan, hanem megpróbálták a saját eszközeikkel segíteni országuk ipari fejlődését. Amikor Kossuth Lajos 1844-ben meghirdette a Hazai Védegylet mozgalmat, aminek célja volt az elmaradott honi ipar fejlesztése, a kékfestők tömegesen csatlakoztak hozzá. Ekkor készült a híres győri honi címeres mintafa, amely a győri Xantus János múzeumban látható. Aki honi mintás inget hordott, kifejezte Kossuth iránti szimpátiáját, magyarságtudatát. Üzletünkben nem csak láthatóak, meg is vásárolhatók a történelmi mintafák lenyomatai. Kékfestő kötények, kendők, terítők őrzik a régiónk hagyományos motívumait.